Köszönjük, hogy ellátogatott weblapunkra. Ezen az oldalon hasznos információkkal látjuk el Önöket a számvitel, adózás területén. Ezen kívül a jobb oldali hasábon feliratkozhatnak hírlevelünkre, valamint fontos határidőkről tájékozódhatnak a naptár segítségével.
Kérjük, tekintse meg szolgáltatásainkat. Ha felkeltettük érdeklődését, szívesen várjuk Önt is ügyfeleink közé.
Az alábbi kérdésekre keressük a választ: 1. Egy belföldi magánszemély az “A” betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a “B” Kft.-ben tulajdonos 50 százalékkal, és egyben a “B” Kft. egyik ügyvezetője (két ügyvezető van a társaságnál). 2. Egy belföldi magánszemély az “A” betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a “B” Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos, de semmilyen tisztséget nem tölt be. Ezen kívül még ez a magánszemély a “C” Kft.-ben az egyik ügyvezető, de tulajdoni részesedése nincs. Azt kérdezte: az 1-2. pontban leírtak megvalósítják-e 2015. 01. 01-jétől a kapcsolt vállalkozás fogalmát, és ha igen, akkor mikor kell azt bejelenteni (már 2015. 01. 01-jétől, vagy csak akkor, ha a társaságok között üzleti kapcsolat jön létre)?
2015. január 1-jei hatállyal a Tao. tv. 4. § 23. pontja kiegészül egy új f) alponttal, amely szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.
Két feltételnek kell tehát teljesülni ahhoz, hogy fennálljon a kapcsolt viszony: (i) azonos (részben azonos) az ügyvezető(k) személye; (ii) megvalósul a döntő befolyás az üzleti és pénzügypolitikára.
Az új előírás azonban nem tartalmazza azt, hogy ha az ügyvezetők egymás közeli hozzátartozói, akkor őket egy személynek kell tekinteni a kapcsolt viszony fennállásának minősítéséhez – hangsúlyozta szakértőnk. Mindezek alapján az ügyvezetés ellátása alapján „A” bt. és „B” kft. , illetve „A” bt. és „C” kft. nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mivel „A” és „B”, illetve „A” és „C” ügyvezetői közeli hozzátartozók, de az ügyvezetés tekintetében külön személynek minősülnek.
Egy másik kérdés: Egy kft.-ben két tag van (A: 50, B: 50 százalékos tulajdonrésszel). Mindketten ügyvezetők, önállóan. Egy másik kft.-ben is tagok egy harmadik személlyel együtt (A: 33 %, B: 33%, C: 33 %). Itt mindhárman ügyvezetők, önállóan. A két cég között üzleti kapcsolat van évek óta. Ráadásul B egyéni vállalkozó is, és mindkét kft.-vel van üzleti kapcsolata. 2015-től hogyan kapcsoltak?
A Ptk. (2013. évi V. törvény) 3:21. §-a definiálja valamennyi jogi személy tekintetében az ügyvezetőkre irányadó előírásokat. E szerint az ügyvezetés: a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe. Ügyvezetésre egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A Ptk. 3:112. §-a értelmében továbbá a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését – a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban – a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak alapján. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el. Ezzel megvalósul az üzleti és pénzügypolitikára a döntő befolyás. A kérdésben vázolt társaságoknál fennáll mind a két feltétel, így azok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek 2015. január 1-től.
Vállalhat-e alkalmi munkát az, akinek van nyolcórás munkaviszonya is egy cégnél, és milyen adófizetési szabályok vonatkoznak rá? “Ha valakinek van 8 órás munkaviszonya egy cégnél, vállalhat-e alkalmi munkát az egyszerűsített munkavállalás szabályait betartva? És ha igen, az esetben összeadódik a jövedelme, vagy ha a napi 4670 forint összeget keresi, azután nem kell szja-t fizetni?”
Ha azonos munkáltatónál létesülne az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, a munka törvénykönyve (Mt.) 201. § (1) bekezdése az irányadó, mely szerint érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. Azaz erre nincs lehetőség.
Amennyiben más munkáltatónál létesülne az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, főszabály szerint nincs kizáró oka. Az Mt. az általános magatartási szabályok körében az alábbiakról rendelkezik:
6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
Az Mt. kifejezetten nem írja elő a munkaviszony mellett egy további munkaviszony létesítésének tilalmát (beleértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt is), azonban az együttműködési kötelezettségből levezethető, hogy a munkavállaló köteles bejelenteni a további munkaviszony létesítésére irányuló szándékát a munkáltató felé.
A munkáltató jogos gazdasági érdekével kapcsolatban:
8. § (1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
(2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell.
A törvény szabályozza a munkavállaló munkahelyen kívüli magatartására vonatkozó alapvető rendelkezéseket, ami összefüggésbe hozható a munkavállaló által létesíteni kívánt további jogviszony tartalmával is. Azaz a munkavállaló munkaidején kívüli magatartása csak akkor korlátozható, ha közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
Ennek megfelelően a további munkaviszony (az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) létesítése ezen feltétel teljesülése esetén tiltható meg. Ha a munkavállaló nem ért egyet a döntéssel, munkaügyi pert kezdeményezhet.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. (Efo) törvény 9. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak értelmében az alkalmi foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és arról bevallást benyújtania, kivéve, ha az e foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
Amennyiben a magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell bevallania. A filmipari statisztaként végzett – az említett törvény hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani és azt nem kell bevallani.
Az Efo-törvény 9. § (2) bekezdésének 2015. január 1-jétől hatályos előírása szerint, ha a foglalkoztatott részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, mentesített keretösszegnek a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát kell tekinteni.
Ez a rendelkezés az egyszerűsített foglalkoztatásból 2014. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a magánszemély számára kedvezőbb [Efo-törvény 17. § ].
Január 1-jétől változott a bérfőzött pálinkára fizetendő adó – figyelmeztet közleményében a NAV.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség megállapítására vonatkozó szabályai 2015. január 1-jétől megváltoznak – írja a NAV közleménye.
A Jöt. hatályba lépő rendelkezései értelmében a szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig előállított bérfőzött párlat adója – az alkoholtermékek tekintetében meghatározott adóalapra számítva – az eddigi kedvezményes nulla forintról 167 ezer forintra változik. 50 liter bérfőzött párlatnak 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz, azaz 43 hektoliterfok mennyiségű bérfőzött párlat felel meg.
A változással összefüggésben a NAV felhívja a figyelmet arra, hogy a 2014. évben előállított, azonban a bérfőzető részére 2015. január 1-jét követően átadott párlat után fizetendő jövedéki adó összegét minden esetben az átadás-átvétel időpontjában hatályos adómérték alapján (50 liter gyümölcsszesz mennyiségig 1670 forint/hektoliterfok, a felett 3333,85 forint/ hektoliterfok) kell megállapítani.
A jogszabályváltozásra tekintettel a Bérfőzési napló nyomtatvány adattartalma és formátuma a jövőben módosításra kerül, azonban a jelenleg használatban lévő Bérfőzési naplók 2015. január 1-jét követően időbeli korlátozás nélkül továbbra is megvásárolhatók és felhasználhatók.